Ugrás a fő tartalomra

Hogy meglegyen

Ez a két baba egy testvérpárnak, Dórinak és Annának készült.
Babával én még ennyit nem szenvedtem, mint ezzel a kettővel. A ruha szabásával kezdődött minden, mert legalább a hetedik szabásminta lett jó. Amikor végre sikerült és úgy, ahogy megfelelőnek találtatott, akkor jöhetett az arc és a haj elkészítése. Vele együtt meg a döbbenet, hogy a barna  hajú babának hátrafelé állnak a lábai és a kezei. 
Ezek után egyfolytában csak azon aggódtam, hogy nehogy valami negatív energiát varrjak a babákba, úgyhogy még kaptak egy kis szeretgetést, simogatást, amikor elkészültek. Átadásra már nyugodtan, megtisztulva és mosolyogva kerültek:)

Megjegyzések

  1. Én szerencsére egyetlen egy negatív rezdülést sem érzek a két baba láttán... Sőt! Vidámság és játékosság sugárzik belőlük! :-)))
    (A küzdelem pedig szerencsére átlényegült a végére...)

    Ez a két anyag pedig nagyon a szívem csücske! (Én is sokat használom, de valamiért csakis a türkizt! Képzeld a zöld megvan egy éve érintetlenül...egyszerűen eddig semmihez sem éreztem elég megfelelőnek!) Na de most ihletet adtál! Ha lesz egy kis időm, a zöldből a lányoknak én is babaruhát fogok varrni!:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kívánom, hogy így érezzék a kislányok is!

      Az anyag nem annyira az én színvilágom, de pl. Cili a zöldből készített egyszer egy ruhát Lilinek, pinkkel kombinálva, na, az telitalálat volt.
      http://cili-milim.blogspot.com/2010/05/kertem-viraga.html

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Igen, a végére csak mosoly görbült az én számra is:)

      Törlés
  3. Változatlanul kedves Julcsi-babák! :)

    VálaszTörlés
  4. Édes , szeretni való rosszcsontoknak tűnnek:)

    VálaszTörlés
  5. nálam ilyen anyagok a nyúl nadrágok :-)))
    nagyon édesek lettek, és a kisugárzásuk is kellemes, szerintem jó fejek lettek :-)) lehet, h balettosnak készültek, azért forgatták a lábukat :-)

    VálaszTörlés
  6. Egy ilyenre is vágytam...-szólalt meg Vilmos mellettem. Ennél szebbet én sem tudok írni:)

    VálaszTörlés
  7. Julcsi ez annyira szívedből jövő írás és alkotás!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...