Ugrás a fő tartalomra

Pure Fashion még mindig


Nincs az az édesanya, aki ha látja a gyönyörű lányait színpadon, ne hatódna meg. Ez tiszta sor, nem tettem másképp én sem. Ám az idei gálán volt még néhány olyan pillanat, amikor könnyek közt, vigyorogva tapsoltam vörösre a tenyeremet. Mert olyan ruhákban vonultak fel a lányok, amit ők maguk készítettek, alakítottak át, újítottak fel.
És én újra átéltem azt a késő éjszakába nyúló délutánt, amikor együtt voltunk és készítettük a ruhákat. Én nem csak a lányokat láttam, amint végigvonulnak a kifutón a saját készítésű ruháikban. Én láttam minden egyes ruhának a történetét: eszembe jutott az a félrevarrt csipke, az ezerszer is felpróbált ing, az újra és újra begumizott szoknyaderék, a kibontásra ítélt zakóujj, a megszúrt ujjak, a hajvasalóval kisimított csipke, az elromlottnak hitt varrógép. És minden apró öltés, minden kétségbeesett, tanácstalan pillanat, a nagy nevetések, az elcsendesedés, a sajtos tészta, a dugicsoki és még sorolhatnám. 
Megszerettem ezeket a lányokat, a szívembe zártam őket, nem csoda hát, hogy legalább annyira meghatódtam, mint amikor a saját lányaimat láttam?!












Megjegyzések

  1. Ezeket a bejegyzéseket nem lehet megunni, öröm látni a sok ízléssel kigondolt öltözéket, a kifinomult egyszerűséget (ha van ilyen) - főleg ahhoz képest, mai néha szembejön az utcán. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van! És ezek sem kevésbé nőiesek. Sőt!

      Törlés
  2. Julcsi, mi ez a pure fashion, annyiszor látom, de nem tudom hogy kapcsolódsz hozzá, a gyerekek által, vagy részt veszel a tervezésben, vagy miről szól ez? Tényleg olyan jó hangulatúak amúgy mindig a képek, csak nem követtem elejétől ezért vagyok lemaradva :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Itt olvashatsz róluk: http://purefashion.hu/

      Én úgy kapcsolódok hozzá, hogy a gálára én készítettem a dekorációt és "kölcsönadtam" a lányaimat, valamint elvégeztem a koordinátor képzésüket.

      Törlés
  3. A könnyeken nem csodálkozom:) Büszke lehetsz Rájuk ahogy Ők is Rád! Jó hogy összehoztátok ezt a különleges csapatot, szerintem példaértékű amit csináltok. Mindig a mai gyerekeket szidják hogy mennyire el vannak vadulva, pedig csak azt csinálják amit látnak. Ha minden család ilyen alapokra épülne mint a Tiétek akkor semmi gond lenne a világban.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••