Ugrás a fő tartalomra

Ahogy az lenni szokott...



Jól emlékszem a napra: 1995. április 12.
Akkor találkoztam egy sráccal... Rögtön szimpatikus lett a kedvessége, a humora és főleg az udvariassága miatt... Két nap múlva újra találkoztunk... Ahogy az lenni szokott, szerelmes lettem... Aztán ahogy az lenni szokott ez a srác 1997. augusztus 16-án megnősült... Ott voltam az esküvőjén... Mellette álltam... Az oltárnál... Csodálatos érzés volt, ami tart a mai napig.


Az ajándékom:-)

Megjegyzések

  1. Gratulálok az évfordulóhoz! És mlyen szép gomb!! Saját termés?

    VálaszTörlés
  2. Julcsi ez csodaszépe!!!!A varromány-ajándék és a történet is! Isten éltessen benneteket!!!!!:))))

    VálaszTörlés
  3. Isten éltessen benneteket !
    Gyarapodjatok, és sokasodjatok,
    boldogan.

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm lányok!

    KicsiKató! A gomb Kálló Szilvi műve.

    VálaszTörlés
  5. Gratulálok nektek magatokért és csodás gyerekeitekért. :*
    Szerencsés dátum volt...

    VálaszTörlés
  6. Ez a legnagyobb ajándék, egy igaz társ. (Én márcsak tudom, 22 éve élünk nyugalomban, szeretetben...)A ráadás ajándékok a gyerekek.
    A kép tüneményes!

    VálaszTörlés
  7. Ezekszerint házassági évforduló volt? Gratulálok! Nálunk augusztus 19-én volt. Nagyon sok!

    VálaszTörlés
  8. Isten éltessen benneteket, nagyon szép az ajándékod. Jó, hogy eszembe juttatta a közelgő 14-dik évfordulónkat. Ráadásul 2x7, idelye lesz munkába fognom, mert szerintem a heteseknek nagy jelentőségük van. Colette-egy új blogos

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H

Fiúsított lánybabák?

Dehogyis!!! Szerintem maradtak a babák, amik voltak: kedvesen mosolygós lányok. Csupán egy kényelmesebb szerkóba bújtak, hogy a kora reggeli, Balaton parti horgászás után tudjanak versenyt futni a fiúkkal. Ettől ők még lányosak és bájosak.